Többször próbálkoztam eddig májjal, nem volt rossz, de valami nem stimmelt. Aztán elmentünk Zolival egy étterembe, ahol isteni puha csirkemájat ettem salátával. Néhány nappal később a Malackarajon megmagyarázták, mit csináltam mindig is rosszul - túl sokáig sütöttem a májat. Még utánakerestem más helyeken is, gyűjtöttem az infókat, majd amikor késznek gondoltam magam a májjal való harchoz, vettünk fél kiló csirkemájat.

Első lépésként tejbe áztattam, így állt egy napot. Majd felolvasztottam néhány kanál libazsírt és megsütöttem. Tényleg csak öt percig, közben folyamatosan ellezőriztem, hogy puha maradjon, de ne legyen véres a közepe. Amikor készen lett salátára pakoltam, amit előtte olajos, balzsamecetes, mézes dresszinggel öntöttem nyakon. Isteni lett.

De nem is ez a lényeg, hanem hogy megmaradt a máj fele, kettőnknek sok volt a fél kiló. Egy tálkába tettem a májat, ráöntöttem a még meleg libazsírt, és tettem még mellé két kanállal a libazsírból. Mozsárban összezúztam négy gerezd fokhagymát, azt adtam még hozzá, sót, borsot, chilit, petrezselymet és rozmaringot. Az egészet összeturmixoltam és kész. Még úgy melegen megkóstoltuk - hihetetlenül finom volt. A maradékot a hűtőbe tettem, reggelre kenhető keménységű lett. Szerencsére még az elején lefotóztam, különben nem maradt volna, feltöltöm még ma.

Tavaszi tekercset sokszor készítettem már, nagyon egyszerű és nagyon finom étel. Kell hozzá rízstésztalap - ezt ázsiai fűszeresnél vettem meg. A töltelékhez darálthúst pirítottam meg és kevés káposztát, majd wok fűszerkeverékkel szórtam meg. A rízslapokat forró vízbe áztattam, majd a tölteléket belecsavartam. Az egészet forró olajban aranybarnára sütöttem, majd lecsepegtettem, hogy ne legyen olajos.

A legjobb része azonban most következik, a sárgabarackmártás. Ezt eredetileg sült hóshoz akartam elkészíteni, de gondoltam ehhez is jó lesz. És tényleg. Egy egész üveg sárgabarackot (a leve nélkül) össze kell turmixolni 3 evőkanál juharsziruppal, 3 evőkanál szójaszósszal, 2 kávéskanál fehér balzasmecettel, sóval és borssal. Kábé öt perc alatt kész. Nagyon gyorsan elfogyott, így már csak a végét sikerült lefényképezni. :)

Néhány hete lustálkodtunk az ágyban és a Paprikatévén néztünk valamilyen műsort, melyben házilag készítettek tagliatellét vargányagombával. Annyira egyszerűnek tűnt házitésztát készíteni és olyan jól nézett ki az elkészült étel, hogy rákattantunk a témára. Be kell szerezni egy tésztanyújtót és jobbnál jobb tésztákat fogunk főzni. Amúgy is szretjük az olasz pastákat. A döntés megszületett, de a sok tennivaló miatt nem sikerült azonnal beszerezni a gépet, mindenesetre felírtuk a beszerzednő konyhai gépek közé.

Lelkendezésünket azonban meghallotta belga barátunk, Greet és nászajándékként meglepett minket egy tészanyújtóval. Természetesen azonnal ki kellett próbálni. Emlékeztem a főzősműsorból, hogy 100 g liszthez 1 tojást keverünk, ilyen egyszerű. Lenne, ha tudnám, mennyi 100 gramm liszt. Némi kutatás után kiderült, hogy egy púpozott evőkanál liszt 20 grammnak felel meg, így az összekeverendő mennyiség 5 kanál liszt és egy tojás lett.

Nagyon könnyen ment a gyúrás, szép tésztagolyók lettek, és szerintem tökéletes keménységűek. Egy órára a hűtőbe tettem ezeket. Majd összeszereltem a gépet és elkezdtem a nyújtást. Először egy hosszú lapos tésztát kell nyújtani, csak utána felszaggatni. A nyújtást rosszul kezdtem, a legvékonyabb fokozaton álltam neki, de kiderült, hogy először vastagabbra kell nyújtani, majd egyre vékonyítani a tésztát. A hatos fokozaton kezdtük tehát, fokozatosan eljutva az egyesig.

Itt elkövettem még egy hibát, egymásra pakoltam a kész lapokat, amik persze összeragadtak. Kezdhettük előről. Második hiba, azonnal megkezdtük a szaggatást. De legalább negyed órát szárítani kell a tésztát, hogy szépek legyenek a tagliatellék. Szárítás után aztán nagyon könnyen ment a szaggatás, gyönyörű lett a tészta, alig öt percet kellett főzni.

A szósz nagyon egyszerű: paradicsom, fokhagyma, olajogyó, kapribogyó, bazsalikom, só, bors és kevéske vörösbor. Első alkalommal sokáig tartott a tagliatelle ekészítése, legközelebb már gyorsabb lesz, de így is több mint egy óra, míg elkészül. De érdemes szórakozni vele, isteni lett!

Ha sikerül kecskesajtot vennem, ez az első, amit elkészítek. És a második is. A salátához rukkolát, fejessalátát és madársalátát kevertem össze. A dressinghez olivaolajat, balzsamecetet és mézet. Közben kisütöttem apróra vágott bacont és rádobtam a salátára. A kecskesajtot bekentem mézzel és a baconos zsírban megsütöttem mindkét oldalát. Tíz perc alatt kész lett.

Új sütőm van. Vagyis öt év óta ez az első sütőm, és úgy döntöttem valami olyat készítek, amit még soha nem csináltam. Londonban ettem egyszer sült camembert, elképesztően finom volt, de sütő hiányában nem sikerült itthon is elkészítenem.

Mindig is szerettem a brokkolit, de egészen idén őszig a fagyasztottat vettem, egyszerűen fogalmam sem volt, hogy a friss brokkolit ugyanúgy kell feldolgozni, mint a fagyasztottat. Aztán tavaly ősszel összeszedtem a bátorságom és vettem egy friss brokkolit.Kkrémleves lett belőle. Annyira finom lett, hogy azóta jól megy a brokkolibeszállítóknak az óbudai piacon.

Receptek, fotók. Csak olyanról írok, amit meg is főztem. Hátha kedvet kaptok.